"Ha dúl a bősz elem,
E hármat ne feledd:
Erős kar, bátor szív, testvéri szeretet!
Jutalmad ez legyen: betöltéd tisztedet!"

 

Ivánc község önkéntes tűzoltósága 1894-ben alakult. Az évek folyamán a tűzoltóság sok mindent átélt, a történelmi változások hatására az egyesület többször újjáalakult, de a cél maradt: a tűzvédelmi feladatok helyi megvalósítása, a tűzvédelmi szakismeretek növelése, továbbadása, a helyi tűzmegelőzési- és tűzoltási tevékenység biztosítása, a tagok közösségi életre való nevelése.

A kiegyezés után sorra alakultak hazánkban is nyugati minta alapján az önkéntes tűzoltóegyletek. Ekkor még egységes szabályok szerint működtek a tűzoltóságok. Megjelent az első hivatalos tűzoltó havilap, kormányrendelet született a megelőző tűzrendészetről, tűzjelzésről, tűzoltásról.

A megalakulástól az első világháborúig mozgalmas, tartalmas egyleti élet alakult ki. Ezt az egyre erősödő fejlődést hirtelen szakította félbe a háború. A következő négy évben az egyletműködése meggyengült, a tagokat besorozták.

A két világháború között az önkéntes tűzoltóság újjáalakult, működése megindult. 1923-ban hivatalos formát öltött. Az alapító tagok között Gróf Sigray Antal nevét is olvashatjuk.

1936. augusztus 30-án ünnepélyes keretek között szentelték fel az ivánci tűzoltózászlót melyről a Rábavidék című napilap részletesen beszámolt:

"?A nevezetes napra ébredő falu külső arcán is látható volt a nem mindennapi ünnepély. ? A házsorok közt vezető utakon gyalogosok, kerékpárosok igyekeznek. Menetelő tűzoltócsapatok dobogásától hangzik a vidék. A trombiták hangja messziről jelzi, hogy újjabb egyesület érkezik. A csákányi állomáson kocsik, szekerek sora várja az érkező bajtársakat, vendégeket.

A tűzoltó egyesületek gróf Sigray Antal majorjában gyülekeznek. Ott fogadja őket a zászlót avató egyesület. Ott sorakozik fel a mintegy 700 főnyi tűzoltóság, a körmendi frontharcosok, akik a körmendi levente zenekarral érkeztek meg. A zenekar állandóan játszik, hogy az ünnepély megkezdése előtti idő hamarabb múljon. Fél 10 után a levente-zenekar indulójára megindul a hosszú menetoszlop. Elől az ivánci tűzoltók, utánuk a körmendi frontharcosok, majd a többi tűzoltó és levente egyesület 21 felszentelt zászlóval.

A templomba persze nem fér be mindenki. Ezért mikrofont szereltek be s a templomon kívül hatalmas tömeg a hangszórón át hallgatja az ünnepi nagymisét? A szentélyben foglal helyet a zászlóanya - Etelka hercegnő képviseletében Sigray Margit grófnő és gróf Sigray Antal, aki Ottó királyfit képviselte.

A mise után, a templom bejárata előtt emelt díszsátorban történt a vörös brokátselyem zászló megszentelése. A szentelés után Huszár Mihály apátplébános, országgyűlési képviselő mondott nagyhatású ünnepi beszédet?. A zászlóanya nevében gróf Sigray Margit kötött szalagot a zászlóra.

? Ezután a zászlószegek beverése következett, majd a kivonult tűzoltók, frontharcosok és leventék díszmenetben vonultak el a megszentelt zászló és az előkelőségek előtt, akik között Sigray Antal és családján kívül ott láttuk gróf Batthyány Józsefet, Batthyány Zsigmondot, gróf Wenkcheim Frigyes jáki és Huszár Mihály sárvári apátot, báró Haupt-Buchenrode sorkifalui nagybirtokost és még másokat. A kerület papságának nagy része is megjelent a mintegy 5000 főnyi közönséggel együtt. ?"

E jeles eseményhez kapcsolódóan történt a zászlószegek beverése, mely még ma is látható Iváncon a Szent Miklós Római Katolikus Templomban. A szegek különböző méretűek, attól függően, mekkora adománnyal támogatták az adományozók a testületet.

A II. világháború súlyos károkat okozott a tűzoltóság működésében is: a szervezet meggyengült, a testületi élet visszaesett, hisz tagjai közül többen nem tértek haza, meghaltak vagy fogságba estek.

Kellett pár év, hogy talpra álljon a szervezet. 1948-ban ismét újjáalakult az ÖTE. Központi intézkedésre 1958-ban bevezetésre került az Egységkönyv, mely a tűzoltóság tevékenységének a feljegyzéseit tartalmazza. Ettől az időponttól pontos adatok állnak rendelkezésünkre.

1958-ban a kormány rendeletben határozta meg az Önkéntes Tűzoltó Szolgálati Érem alapítását. Ezt a kitüntetést az 5, 10, 15 és 20 éven át eredményesen jó munkát végző önkéntes tűzoltók kaphatják.

1967. szeptember 3-a jeles nap volt a testület életében: sor került az új tűzoltó szertár avatására.

Már szinte a kezdetektől fontos feladat az elméleti oktatás és a szakmai gyakorlatok versenyek, melyet egyesületünk a mai napig rendszeresen el is végez.

1973-tól az önkéntes tűzoltóság a testületi szervezeti forma helyett egyesületként, a belügyminiszter által kiadott mintaalapszabály szerint működött.

1990-től az egyesület ismét önállóan működik Önkéntes Tűzoltó Egyesület Ivánc néven. Azóta az egyesület céljai felé halad, működése töretlen.

1994-ben ünnepelte fennállásának 100. évfordulóját. Nagyszabású rendezvénnyel készült az egész falu, hogy megemlékezzen e jeles napra. Meghívott tűzoltóegységek érkeztek, akik a délelőtti órákban összemérték tudásukat. Ezt követően került sor az évforduló ünnepi programjára. Ünnepi nagymise keretében a 100 éves tűzoltózászlót újraszentelték, majd a Művelődési Házban a köszöntők és Himnusz után felkötötték a hálaszalagokat, a tűzoltók esküt tettek, majd kitüntetéseket adtak át. A helyi óvodások és iskolások műsorát egy barátságos labdarúgó mérkőzés követett. A napot a májusfa állítás és a tűzoltóbál zárta.

1995-ben bensőséges ünnepi alkalom volt a Flórián - szobor felszentelése. A fából készült szobor követi a hagyományos ábrázolást: Flórián dézsából vizet öntve égő házat olt. Ünnepi nagymise keretében Dóka Ferenc plébános ismertette Szent Flórián életét és a hozzá fűződő legendákat, majd felszentelte és megáldotta a szobrot, mely azóta is figyelemre méltó dísze templomunknak.

(A történelmi ismertetést 1999-ben foglalta össze Nagy Istvánné született Fülöp Mária. Ezen kiadványból ismertettük egyesületünk rövid történetét.)

Napjainkban is teljes készültséggel állunk a falu szolgálatában. Munkánkat nyomon követhetik közösségi oldalunkon: 
ITT